Szicíliában, az Etna Nemzeti Parkban található az ország legmagasabb, a világ egyik legmagasabb és Európa legidősebb fája, melynek kora a botanikusok becslése szerint 3000-4000 évre tehető.

S. Alfióban, egy kis faluban, a tengerszint felett 700 méter magasan található ez a gigantikus édes gesztenyefa, melynek magassága és törzsének körfogata egyaránt 22-22 méter volt.
Napjainkban – valószínűleg az elszenvedett időjárási viszontagságok következtében - a törzse immár 3 részre szakadt, ezek külön-külön 13, 20 és 21 méter magasak.

A fa egy legendának köszönheti a nevét, miszerint I. Johanna, nápolyi királynő a XIV. században kíséretével az Etna környéken vett részt egy vadászaton. Akkoriban rengeteg vaddisznó, őz és szarvas élt az Etna körül elterülő hatalmas lankákon.
A vadászat közben hirtelen egy hatalmas vihar tört ki. A legenda szerint a királynő száz lovasa kíséretében ez alatt a gigantikus fa alatt talált menedéket. A királynő és kedvenc lovas kísérője-szeretője az egész éjszakát a fa alatt töltötte.
Valószínű, hogy ez a történet a képzelet szüleménye, melyben a királynőt hol II. Johanna kasztíliai királynőként, hol I. Johannaként emlegetik.
Mivel ez utóbbi frivol életvitelről volt híres, valószínű, hogy ezért vált ennek a legendának a főszereplőjévé.
A történészek szerint I. Johanna királynő soha nem járt Szicíliában.
A történet maga megihletett számos írót, költőt és festőt.

Jean-Pierre Houël (kb. 1777)

Giuseppe Borrello, az egyik leghíresebb cataniai dialektust használó költő így írt a fáról:
"un pedi di castagna
tantu grossu
ca ccu li rami so’ forma un paracqua
sutta di cui si riparò di l’acqua,
di fùrmini, e saitti
la riggina Giuvanna
ccu centu cavaleri,
quannu ppi visitari Mungibebbu
vinni surprisa di lu timpurali.
D’allura si chiamò
st’arvulu situatu ‘ntra ‘na valli
lu gran castagnu d’i centu cavalli"

Aki az olasz nyelv és kultúra iránt érdeklődik, annak ajánlom figyelmébe a honlapomat és az onnan elérhető facebook oldalamat: www.olasznyelvtan.hu